|
 |
 |
 |
|
|
Bemutatjuk az akkumulátorok típusait, jellemzőit. Az akkumulátorok a kémiai áramforrások (*) azon csoportja, amelyekben az átalakulás megfordítható, azaz villamos áram bevezetésével a kémiai anyagok visszaalakíthatók eredeti állapotukba, az áram termeléskor átalakult anyagok ellentétes irányú áram átbocsátásával regenerálhatók. (töltés illetve kisütés). Felépítés szerint az akkumulátorok típusai:
Az autóiparban használatos akkumulátorok főbb fajtái: Az akkumulátoroknak meg kell különböztetni két válfaját, amellyel az autóalkatrész piacon találkozhatunk. Ezek a meghajtó és az indító akkumulátorok. A felhasználási szempontok alapján indítóakkumulátorról, vontatási vagy járműhajtó akkumulátorról, helyhez kötött vagy ipari felhasználású akkumulátorokról és vezeték nélküli készülékek akkumulátorairól eshet szó. Azakkumulátorok fejlesztésénél a cél: minél nagyobb kapacitás mellett minél kisebb méret és tömeg - vagy tudományosabban: minél nagyobb energiasűrűség.
Az akkumulátor feladata: A gépjármű indító akkumulátorok feladata, hogy energiát tároljon arra az időre, amíg a generátor nem képes feszültséget szolgáltatni a működéshez. Az akkumulátornak két fő feladata van: 1. A gépkocsi álló motorjának indítása és az ehhez szükséges segédberendezések árammal történő ellátása. Például:
Az akkumulátor felépítése, működési elve és gyártása: Működési elve: Az akkumulátor egy olyan energia tároló berendezés amely képes a töltés során felvenni a villamos energiát és azt vegyi energiává alakítva tárolni, amíg azt kisütéskor (fogyasztáskor) villamos energia formájában vissza nem nyerjük. Savas ólomakkumulátorok A normál kivitelű műanyag házas akkumulátorba ólom és ólomdioxid lemezek vannak felváltva elhelyezve melyek ioncserélt vízzel hígított kénsavba merülnek. A pozitív töltésű lemez aktív anyaga PbO2, azaz ólom-dioxid, a negatív töltésű lemezeké pedig Pb azaz tiszta ólom. Az akkumulátor két ellentétes töltésű lemezének felülete kisütéskor ólom-szulfáttá alakul, majd feltöltéskor visszaalakul ólommá és ólomdioxiddá. A jelenleg használatos 12V-os akkumulátorokat egyenként hat darab 2,11V-os névleges feszültségű sorba kapcsolt cella alkotja. Számoljunk! 6X2,11=12,66V Ebből is látszik, hogy egy teljesen feltöltött 12V-os akkumulátoron nyugalmi állapotban mérhető kapocsfeszültségnek 12,66V körül kell lennie. A hat cellát sorba kapcsolják és az egyes illetve hatos cellára helyezik el a két végpontot a pozitív illetve negatív elektródát. A ma használatos akkumulátorok teljesítmény és élettartam növekedése a gyártásban bekövetkezett fejlesztéseknek köszönhető. Mik is ezek a teljesítményt és élettartamot pozitívan befolyásoló tényezők? Elektrolit: Az elektrolit a kezdetektől változatlan összetételű. A tömény kénsav 1,85g/cm3 sűrűségű, ezt kémiai- vagy fizikai úton tisztított (ioncserélt vagy desztillált) vízzel hígítva kell használni. Az ideális, (legjobb) vezetőképességet 1,24g/cm3 sűrűségnél kapjuk, ezért a teljesen feltöltött akkumulátoroknál 1,285g/cm3 maximális sűrűséget mérhetünk, mivel a folyamatos igénybevétel mellett érhetjük el az 1,24g/cm3 sűrűséget. Edény: Az edény (szaknyelvben így említik az akkumulátor műanyag házát) viszont nagy fejlődésen esett át. Az akku edények aljában cellánként elszeparált iszaptartályokat alakítottak ki a lehulló szulfátanyag élettartamon át tartó zárlatmentes tárolására. Az edények tetejében már nem a kupakokon keresztül történik a töltés üzem közbeni gázelvezetés, hanem egy labirintus rendszerű gázelvezető csatornán keresztül, amely összegyűjti a hat cella le nem csapódott gáztartalmát és az akkumulátorkét végén lévő szelepeken keresztül engedi ki azokat. A ma használatos „gondozásmentes” akkumulátorokat három változatban gyártják fedél kialakítás szempontjából. A klasszikus kicsavarható zárókupakkal ellátott egyszerű kivitel mellett létezik egy zártnak álcázott típus is ami vagy egy 6 záródugóval felszerelt lapot jelent, vagy egy zárólapot amely alatt megtalálható a hat kicsavarható dugó. Ezeken felül pedig létezik valóban lezárt kivitel, amelynek nem lehet pótolni elektrolit szintjét. Ez, - noha modernebb megoldásnak tűnik, magában hordja annak veszélyét, hogy egy későn észlelt elektromos rendszerbeli meghibásodás miatt az akkumulátorunk vészesen lecsökkent elektrolit szintjét nem tudjuk a kívánt mértékűre pótolni. Ennek következtébenakkumulátorunk használhatatlanná válik. Ólomlemez: A lemezeknél zajlott le a másik forradalom, - köszönhetően a gyártástechnológiai fejlődésének – mind az anyagot, mind pedig a kialakítást illetően. A nagy gyártóknál a nyolcvanas évekre tehető az első karbantartásmentes akkumulátorok előállítása. A fő különbség a klasszikus és egy modern savas akkumulátor között, hogy a klasszikus akkumulátor lemezei készre-öntési eljárással készültek. Az így készült akkumulátorok teljesítményét, és élettartamát, a technológiához használt segédanyagok (pl. Antimon ötvözés) negatívan befolyásolták. A modern akkumulátorok anyagát már hengereléssel, majd un. prégeléssel állítják elő. Ez nem más mint egy lyukasztási módszer amikor tésztavágó módjára több sorban, egymástól eltolva perforálják az anyagot, majd a következő lépésként az anyag széleit megfogva kihúzzák azt, elérve, hogy egy rendkívül finom rácsos szerkezetet kapjunk. Ezt már csak hengerelni kell és készen áll a masszával történő feltöltésre. Ennek megvalósíthatóságát az ólomlemezek anyagának megváltoztatása tette lehetővé. A modern akkumulátorok lemezei antimon tartalom nélkül készülnek, helyette kalcium ötvözést alkalmaznak. Többek között ettől nőtt meg a jelenleg használatos „Maintenance Free” azaz gondozásmentes akkumulátorok élettartama, karbantartási igénye szinte elhanyagolható mértékűre csökkent - megfelelő üzemi körülmények mellett. Jelenleg szinte minden gyártó a Ca-Ca (kálcium-kálcium) technológiát alkalmazza normál savas ólom akkumulátorok előállításához. A másik ok, hogy az akkumulátorunk élettartama megnőtt az, hogy a gyártók a pozitív töltésű lemezeket polietilén tasakokba helyezik, amely így meggátolja a képződő szulfát-iszap lehullását és ez által a kialakuló cellazárlatot. AGM technológiás akkumulátorok Az AGM technológia (Absorbent Glas Mat) lényege , hogy az ólomlemezek között, üvegszálas gyapotrétegben itatják fel az elektrolitot. Ezen akkumulátorok párolgása 0% mivel teljesen zárt rendszerűek. Ennek köszönhető, hogy nem tesz bennük kárt, ha felborítjuk, vagy kimondottan fektetve építjük be őket. További előnyei a normál savas ólom akkumulátorokkal szemben, hogy rendkívül jól tűrik a rázkódást, eltarthatóságuk többszörösen meghaladja a normál savas ólom akkumulátorokét mindez köszönhetően annak, hogy nincsenek szabadon álló ólom lemezeik amelyek így kevésbé szulfátosodnak. A szulfátosodás lerakódásai előbb csökkenő teljesítményt, majd lehullva cellazárlatot okoznak. A köznyelvben gyakran nevezik őket – tévesen - zselés akkumulátoroknak, de ez hiba. Az AGM technológia úttörői, két nagy múltú amerikai gyártó. A kezdetben megszokott felépítési elvvel is szakítottak, és a hat cellát, a rétegenként összeállított, spirálisan feltekert ólom-üveggyapot „szendvicsből” készítették el. Manapság egyre inkább terjed ezen akkumulátorok autóipari felhasználása, gyári beépítésként is. Ennek egyik fő oka, hogy azakkumulátorok kezdenek kiszorulni a motortérből és az utastér vagy a csomagtér légterében nem megengedhető az esetlegesakkumulátor kipárolgás, szivárgás. Oxigénrekombinációs, zárt ólomakkumulátorok. Az ólomakkumulátorok legnagyobb konstrukciós változása az üzemelés szempontjából zárt konstrukció megjelenése és tömeges elterjedése. Az oxigén rekombinációs akkumulátorok autókban, számítógépek szünetmentes áramforrásaiban, riasztókészülékek áramforrásaiban találhatók leggyakrabban. Gondozásmentes jellegüknél fogva igen népszerűek. Balos vagy Jobbos ? Ha az akkumulátor szemben van velünk - tehát a felénk eső oldalán van a két elektróda-, akkor beszélünk jobb pozitívosakkumulátorról, ha a pozitív csatlakozó nekünk jobbra esik. [ - + ] A személyautó indítóakkumulátorok 95%-a jobb pozitívos. Haszongépjárművek esetében az indítóakkumulátorok elektródáit a rövidebb oldalra szerelik. Akkumulátor töltési és karbantartási tanácsok: A gépkocsi töltési rendszere: Hiába egy kiváló minőségű új akkumulátor, ha a gépkocsi töltési rendszere nem megfelelő állapotú. Az akkumulátordiagnosztika nem nagy ördöngösség. MINDEN meghibásodás oka utólag kideríthető az akkumulátor vizsgálata során! A garancia nem terjed ki helytelen üzemeltetésből eredő meghibásodásokra! A helytelen töltés miatt nem csak az akkumulátorunk mehet tönkre, hanem gépkocsink minden elektromos berendezése, az izzótól a szórakoztató elektronikai berendezéseken, GPS-eken át egészen a motorvezérlő elektronikáig. Ezek a meghibásodások nem feltétlenül azonnal jelentkeznek! A fokozott túlterhelés miatt egyes felszerelések elemei elgyengülnek, majd a legváratlanabb pillanatban használhatatlanná válnak. Ezért fontos, hogy egy új akkumulátor vásárlásakor gépkocsink elektromos rendszerét szakműhely által megvizsgáltassuk. A gyártók ez ügyben két álláspontot képviselnek. Az egyik, hogy garancia csak szakszervizben történő beüzemelést követően él. Ez nem azt jelenti, hogy megveszünk egy akkumulátort és csak ott szereltethetjük be, - hiszen az esetek többségében akkumulátorra azonnal van szükségünk – hanem csak azt, hogy a beépítést követően 8 napon belül be kell vizsgáltatnunk a gépkocsink töltési rendszerét. A másik, humánusabb eset, hogy a gyártó nem írja elő kötelező jelleggel a beépítést követő töltési rendszer bevizsgálást, hanem csak ajánlja. Minden a jótállási jegyben feltüntetett feltételnek meg kell felelni. A gépkocsi elektromos töltési rendszerének bevizsgáltatása nem túl bonyolult művelet. Egy töltőáram vizsgálatot – egy voltmérő segítségével mi magunk is elvégezhetnénk. Mit kell ilyenkor tenni?A gépkocsi újonnan beépített akkumulátorára csatlakoztatjuk mérő berendezésünket kikapcsolt motor mellett, lekapcsolt fogyasztókkal, ügyelve a helyes polaritásra. Ilyenkor a tárolt kapocsfeszültséget tudjuk mérni amely feltöltött akkunál 12,6-12,9V között alakul. Indítsuk be a gépkocsi motorját! Sikeres indítás után a töltő áramnak 13,8-14,4V között kell lennie. Kapcsoljuk fel a fényszórókat, majd a fűtő ventilátort közepes fokozatra! (Ez a két leggyakrabban együtt használt nagy fogyasztó a gépkocsiban.) Pár másodperc alatt be kell szabályozódnia a töltőáramnak 13,8-14,4V közé. Ha terhelve, vagy terheletlenül ennél több vagy kevesebb lesz az érték, forduljunk szakemberhez, mert az alul- vagy túltöltésakkumulátorunk tönkremeneteléhez vezethet!A modern gépkocsik általában terhelés nélkül és terhelten is az ideális 14,2-14,4V közötti feszültséget produkálják, hiszen elektronikus motorvezérlésüknek hála akár a motor fordulatszámának megemelésével is képesek támogatni a feszültségszabályzó működését. Idősebb gépkocsikban általában alacsonyabb a töltőfeszültség. Ennek egyik oka, hogy mechanikus feszültségszabályzó van felszerelve, amely acél rugólapjai elfáradva alacsonyabb töltést eredményeznek, ezeket szakember segítségével beállíthatjuk. Akkumulátor folyadékszintje: A ma használatos „Maintenance free”, azaz gondozásmentes akkumulátorok élettartama alatt (ez négy évben van meghatározva) normál üzemi körülmények mellett, elméletileg nincs szükség az akkumulátor elektrolit szintjének pótlására. Tehát, ha folyamatosan jó volt a töltés, nem jártunk túl rövid utakon, nem hagytuk az akkut lemerülni, vagy nem hétvégi autónak használjuk, hanem napi szinten kap töltést az akku, valamint a 4 év futásteljesítménye megegyezik a gyártó által tervezettel. A nem gondozásmentes akkumulátorok folyadékszintjét célszerű két három havonta ellenőrizni mivel egy esetleges töltési probléma miatt annak szintje ennyi idő alatt csökkenhet a kritikus szintre. Az akkumulátor elektrolit szintjének el kell fednie a benne látható ólom lemezeket 1,5cm magasságban, különben erőteljes oxidáció indul meg abban. Az elektrolit szint túlzott csökkenése teljesítmény vesztéssel is jár. Ha hiányos az elektrolit szint, akkor kizárólag ioncserélt vagy desztillált vízzel pótoljuk azt a kívánt mértékben. Ezen a két folyadékon kívül tilos bármilyen más anyagot belejuttatni (pl. kénsav, fagyálló, akkujavító szerek...) Az elektrolit savsűrűsége: A teljesen feltöltött akkumulátor elektrolitjának (így nevezzük az akkumulátorban használt hígított kénsavat) sűrűsége 1,285g/cm3. Ha sajnálatos módon gépkocsink elektromos rendszere túltöltötte az akkumulátort és ezért annak elektrolit szintje kipárolgás miatt lecsökkent, a desztillált vagy ioncserélt vizes pótlás után egy kisebb sűrűségű elektrolitot kapunk. Ha ez az érték elektromos feltöltés után 1,23g/cm3 alá csökken, az akkumulátorunk nem lesz képes 100%-ban ellátni a feladatát, indítási nehézségek várhatóak, ha nem napi szinten használjuk akkumulátorunkat. Ezért ügyelni kell arra is, hogy egy elektrolit szint pótlásnál ne essünk túlzásba, mert egy túlhígított akkumulátor indítási képessége csökken. Az elektrolit savsűrűsége árulkodik az akkumulátor töltöttségi állapotáról is. Normál savsűrűségű feltöltött akkumulátor merülését figyelve elmondható, hogy: 100% >12,6V 1,26-1,28g/cm3 savsűrűségű akkumulátor teljesen feltöltött. 70-75% 12,4-12,55V 1,25-1,24g/cm3 savsűrűségű akkumulátor megfelelő. 50-70% 12,25-12,4V 1,24-1,21g/cm3 savsűrűségű akkumulátor merülőben, indítási nehézség várható, tölteni kell! 20-50% 11,88-12,3V 1,20-1,13g/cm3 savsűrűségű akkumulátor lemerült, nem indít, tölteni kell! 0% <11,88V 1,12g/cm3 savsűrűségű akkumulátor mély-kisütött, tölteni kell! (A mély-kisütés csökkenti az élettartamot!) Az akkumulátor töltöttsége: Milyen esetekben lehet szükségünk hálózati akkumulátor töltésre? Fogyasztó által véletlen lemerített akkumulátor. Ez azt jelenti, hogy például rajta marad a világítás az autón. Ezt általában akkor vesszük észre, amikor már mély-kisütésig merült az akkunk. Huzamosabb ideig nem használt akkumulátor zárt helyen tárolva. A lassú kimerülés visszafordíthatatlan szulfátosodást eredményez, mely tartósan csökkenti akkumulátorunk indító képességét és élettartamára is negatív hatással van. A 12,4V feszültség alá azaz 1,23g/cm3 sűrűség alá csökkent akkumulátorban nagyfokú szulfátosodás kezdődik, ezért ennek elkerülésére rá kell tölteni 3-4 havonta. (A szulfátosodásról és annak kezeléséről a későbbiekben írok.) Ritkán, vagy rövid utakon, esetleg sok fogyasztóval használt gépkocsi akkumulátora. Ezen akkumulátorok a tároltakkumulátorokhoz hasonlóan viselkednek. Lassú kimerülésük, illetve töltetlen állapotú használatuk/tárolásuk azakkumulátor szulfátosodásához vezetnek. Az akkumulátor ki- és beszerelése: Ha a fenti okok valamelyikéből az akkumulátorunkat tölteni kell, szereljük azt ki, ha szükséges! Ennek pontosan meghatározott menete van, hogy ne tudjunk véletlen zárlatot okozni. Az akkumulátor ki- és beszerelésének menete:Kapcsoljon ki minden fogyasztót a gépkocsiban! Kiszereléskor először a „-”, majd ezt követően a „+” kivezetésekről távolítsuk el a sarukat! Erre azért van szükség, hogy a szigeteletlen szerszámmal karosszériához érve ne okozzunk zárlatot! Távolítsuk el a rögzítéseket! Emeljük ki az akkut úgy, hogy azt ne döntsük meg jobban mint ahogy a gépkocsiban is előfordulhat! Helyezzük vissza a feltöltött (vagy új) akkumulátort ügyelve a helyes helyzetre (+ -) és dönthetőségi fokra! Rögzítsük az akkut! Szükség esetén tisztítsuk meg a sarukat és kenjük be őket vazelinnel vagy saválló zsírral. Csatlakoztassuk a sarukat a pólus kivezetésekhez a zárlat elkerülése érdekében úgy, hogy előbb a pozitív sarut tegyük fel, majd csak ezt követően a negatívot! Az akkumulátor hálózati töltése: Az akkumulátorok töltését csak jól szellőztetett helyen kimondottan erre a célra gyártott berendezéssel végezzük! A töltés menete:Tisztítsa meg az akkumulátor házát az esetleges szennyeződésektől egy textil rongy segítségével! Távolítsa el az akkumulátor celláinak lezáró dugóit roncsolás mentesen! Ha csavaros kivitellel van dolgunk, használhatunk erre a célra egy megfelelő méretű pénzérmét! Ez általában 10, 20 és 50Ft-os érmékkel sikerül. Ellenőrizzük az elektrolit szintet, ha szükséges pótoljuk azt a fent említett módon! Csatlakoztassuk a kikapcsolt állapotú töltő berendezésünket ügyelve a helyes polaritásra! A készülék „+” csatlakozóját azakkumulátor „+” pólusához, a „-” csatlakozóját a „-” pólusához! Ha a töltő gyártója másképp nem rendelkezik, akkor állítsa be rajta az akkumulátor kapacitásának megfelelő töltőáram mértékét és feszültségét, ha szükséges! A töltőáram mértéke az akkumulátor névleges tárolóképességének 10%-ánál ne legyen magasabb! Pl. 55Ah akkumulátort maximum 5,5A-el szabad tölteni! Mivel töltés közben robbanásveszélyes gáz keletkezik, csak jól szellőztetett helyen szabad végezni! Ha ez adott, helyezze feszültség alá a töltő készüléket! Az akkumulátor akkor éri el teljes feltöltöttségét, ha a töltést befejezően a feszültség és a sűrűség két órán keresztül állandó marad. A töltés végeztekor fontos, hogy kapcsolja ki a készüléket, ha szükséges, távolítsa el a hálózatból, majd csak ez után válassza le a csatlakozókat az akkumulátor pólusairól! A töltés végeztével várjon egy órát, hogy az akkumulátor nyugalmi állapotba kerülhessen. Óvatosan kocogtassa meg azakkumulátor oldalát kézzel, hogy a lemezfelületekről távozhassanak a buborékok. Ezután ellenőrizze az elektrolit szintet és, ha szükséges pótolja ioncserélt vagy desztillált vízzel úgy, hogy a lemezek felső élétől 15mm-re legyen a folyadék felszíne. Hiba keresés, avagy mit tegyünk ha nem indít? Ha gépkocsinkba beülve azt tapasztaljuk, hogy a gyújtáskulcs elforgatása után (vagy a start gomb megnyomását követően) nem forgat önindító berendezésünk, akkor a következő képpentudjuk eldönteni, hogy akku hibáról van -e szó. Amennyiben rendelkezünk műszerfali töltésmérő műszerrel, annak értékét leolvasva megállapíthatjuk, hogy van -e elegendő feszültség az akkumulátorunkban az indítás idején. Ha a feszültségmérő nem esik kb. 10V alá, akkor nem az akkumulátorunkkal van probléma. Ha nincs, ilyen műszerünk, akkor győződjünk meg, hogy az akkumulátor sarui megfelelően legyenek rögzítve. Ha ezt követően sikeresen tudunk indítani, akkor kontakt hibánk volt. Ha nem tudtunk indítani, kapcsoljuk fel a fényszórónkat és úgy próbáljunk meg indítani. (Létezik olyan elektromos rendszer, amely az indítást segítendő lekapcsolja annak idejére a világítást, így ezeknél nehezebb a hiba megállapítás.) A fényszóró színe és fényének intenzitása is árulkodik az akkumulátor töltöttségéről. Ha fényszórónk élénken világít indítási kísérlet közben, akkor nem akku problémánk van, hanem valószínűleg önindító vagy indításgátló berendezés hibásodott meg. Indítási kísérlet közben a műszerfal fényei is elhalványodnak, akár el is tűnnek, ha nincs elegendő feszültség akkumulátorunkban. Lemerült, de miért? Modern akkumulátor magától nem merül le, csak hosszú, használatmentes hónapok alatt. Ha túl hamar észleljük ezt, annak több oka lehet.Természetes elhasználódás. Lehet, hogy megérett a cserére öreg, gyenge az akkunk. Cseréljük ki akkumulátorunkat! Ritka használat. Kevés az utántöltés. Használjuk gyakrabban, hosszabb távon, kevesebb fogyasztóval, vagy időnként töltsük fel akkumulátorunkat! Alvó állapot túl nagy áramfelvétel. Túl sok áramot vesznek fel a gépkocsink készenléti állapotában működő berendezései (Pl. riasztó, álló fűtés stb.) és ez nem tesz lehetővé hosszabb utántöltés nélküli használatot. Megoldás: Ha lehet, tegyünk be nagyobb akkumulátort a gépkocsiba, vagy két akkumulátorunk legyen beépítve, amiből az egyik ellátja az alvó berendezések energia igényét, a másik pedig csak az indításban segít be. Zárlat az elektromos rendszerben. Akár egy zárlatos berendezés is merítheti akkumulátorunkat. Megoldás: Szüntessük meg a zárlatot! Sofőr hiba. Ez alatt azt értem, ha mi magunk felejtünk fogyasztót működésben és az akkunk ezért merül le. Megoldás: Töltsük fel akkumulátorunkat és ügyeljünk a fogyasztókra! Töltőrendszer hibája. Ha nincs töltésünk, vagy nem elégséges, akkumulátorunk kimerül. Megoldás: Javíttassuk meg töltő rendszerünket és töltsük fel akkumulátorunkat! A ritka használat, az alvó állapot áramfelvétele, a zárlat, a működésben felejtett fogyasztó és a töltőrendszer hibája együtt és külön-külön is képes az akkumulátor korai szulfátosodását előidézni, ami a tönkremenetelét okozza. Akkumulátor meghibásodási okok: Elhasználódás: Az akkumulátor nem örök életű. Az igénybevételtől, kiviteltől és a minőségtől függően 2-8 év alatt az akkumulátor magától elöregszik, leszulfátosodik. Az ilyen akkumulátor nem képes megtartani a töltést. Feszültsége, tároló képessége és indító árama is nagyban elmarad az eredeti értékektől. Töltés hiány/korai szulfátosodás: Nem gyártási probléma, hanem - egy ismerősömet idézve - sofőr hiba. Ha egy akkumulátor töltése nem éri el az előírt 13,8-14,4V-ot, akkor töltéshiányról beszélhetünk. Hosszan tartó elégtelen töltés másodlagos szulfátosodáshoz vezet. Az akkumulátor használata közben kisütéskor keletkezik a primer szulfát, amely feltöltéskor eltűnik a lemezekről. Ez nem veszélyes az akkumulátor élettartamára nézve, a működésével jár. Lassú kisütésnél - azaz tároláskor vagy ritka használat mellett, amikor az akkumulátorunk tartósan nincs feltöltött állapotban – képződik a szekunder azaz másodlagos szulfát, amelyet visszaoldani már nem lehet. Az akkumulátorok szulfátosodása akkor indul meg, amikor az akkuk elektrolit sűrűsége 1,225g/cm3 alá esik. Az akkumulátorok önkisülése során fellépő szulfátosodás tönkreteszi az akkumulátort, az töltést utána már nem bír felvenni. Ez ellen karbantartással, azaz töltött állapotban tartással lehet védekezni. Ha már kialakult a szekunder szulfát, lehet javítani az akkumulátor állapotán szulfátoldó berendezéssel. A szulfátoldó berendezés, egy nagy teljesítményű akkumulátor töltő, amely a töltési folyamat első két órájában túltöltéssel kezeli az akkumulátort, mely ólomlemezeinek felületéről lerepeszti a lerakódott szulfátot, amely az iszaptartályba hullik vagy a tasakban marad. Ezen kezelés ellenére sem lehet már 100%-osan helyreállítani az eredeti állapotot, tehát jobb védekezni a szulfátosodás ellen mint kezelni azt. A szulfátosodásnak is vannak fokozatai. Enyhébb mértékű szulfátosodást műszeres méréssel tudunk kimutatni, nagyobb mértékű szulfátosodást vizuálisan is észlelhetünk, ha megvizsgáljuk a lemezeket. A legelőrehaladottabb eset, amikor a fagyáshoz hasonló nyomokat hagy az akkumulátorunk edényén a térfogatváltozás ami a szulfátképződéssel jár. Túltöltés: Ha egy gépkocsi töltési rendszere az előírt 13,8-14,4V -nál magasabb értéken dolgozik, az az akkumulátor túltöltését eredményezi. Ez huzamosabb időn keresztül nagymértékű párolgás mellett elektrolit veszteséggel jár. Ha egy akkumulátorelektrolit szintje túlzott mértékben lecsökken, az a lemezek végzetes károsodásához vezet. Ez a fajta párolgás különösen a nyári időszakban veszélyes, mivel ilyenkor az üzemi hőmérsékletet nagyban megemeli a magasabb környezeti hőmérséklet. Fagyás: Egy jól feltöltött akkumulátor normál körülmények között nem fagy meg. Ahhoz, hogy egy akkumulátor megfagyjon két dologra van szükség a hideg mellett. Az egyik, hogy ne legyen megfelelő az elektrolit sűrűsége, azaz alacsony legyen a kénsav aránya a desztillált/ioncserélt vízzel szemben, a másik pedig, hogy gyengén legyen feltöltve. Ez a két dolog összefügg egymással. Ha alacsony a sűrűségünk, nem képes az akkunk teljesen feltöltődni és ha nincs teljesen feltöltve, akkor alacsonyabb a sűrűségünk is. Extrém esetekben egy csúcskategóriás akkumulátort akár 1 hónap alatt „elforralhatunk” túltöltéssel és ha egy ilyen sűrűségét veszített akkumulátort még le is merítünk, akkor -10°C körüli hőmérsékleten képes megfagyni. Ilyenkor azakkumulátor oldalai kidagadnak ahogy a folyadékból szilárd anyag keletkezik, mivel egységnyi jégnek nagyobb a térfogata mint egységnyi víznek. A megfagyott akkumulátor az esetek többségében el is szakad, azaz megszűnik a fizikai kapcsolat két vagy több cella között. Szakadás: Az akkumulátor celláit sorba kapcsolják, hogy a 2V-os névleges feszültségű cellákból - alap esetben – 12V-os akkumulátort kaphassunk. Ha ez a kapcsolat megszűnik valamilyen oknál fogva, akkor szakadásról beszélünk. Ez a meghibásodás bekövetkezhet üzemeltetési és gyártási okokból is. Ha az akkumulátoron nincs külsérelmi nyom (ütés, fagyás) és az mégis szakadt, akkor valószínűleg az akkumulátorban megszűnt a kapcsolat két vagy több cella között. Ezt kiválthatja egy ütközés is, amely során akár külsőleg sértetlennek tűnhet az akkumulátor, vagy egy csillapítatlan ütés egy úthiba miatt. Ez az egyik oka, hogy az akkumulátort gondosan rögzíteni kell. Cellazárlat: Az akkumulátorok cellái között elektromos zárlat alakulhat ki az akkuban létrejövő szilárd anyagoknak köszönhetően. Ezt az anyagot iszapnak nevezzük, holott nem más mint az akkuba esetlegesen bejutó szennyező anyagok, a lemezeken keletkező szulfát anyag, és az oxidálódó felületekről lehulló, lemosódó elegy. Ezen okokból történő cellazárlatok elkerülésére a gyártók az akkumulátor aljában iszaptartályt alakítanak ki a lehulló szilárd szemcsék tárolására valamint műanyag tasakokba helyezik a pozitív lemezeket. Néhány zsebünket érintő jó tanács: Miután megismerkedtünk az indító akkumulátor fejlődése során létrejött típusaival, térjünk vissza az eredeti problémához! Mi tehát a tennivaló, ha hideg téli reggelen nem akar a motorunk életre kelni? Ha indítózás közben a motor a szokásos sebességgel pörög, akkor a gyújtás vagy az üzemanyag ellátó rendszer vizsgálatával kezdjük. Ha hallhatóan lassabban forog az önindító és a motor is, akkor az akku, a vezetékrendszer és az önindító vizsgálata vezethet el a hiba okához. Először is szereljük le, majd tisztítsuk meg az akku kúpjait és a vezetékek csatlakozóit. Ha az első két kategóriába tartozó akkumulátorunk van, ellenőrizzük az elektrolit szintjét, szükség esetén pótoljuk a hiányzó desztillált vizet. Szereljük vissza a csatlakózásokat és indítózzunk. Ha a lassú forgás továbbra is fennáll, annak eldöntése szükséges, hogy az akku lemerült-e, esetleg használhatatlan, vagy az önindító hibás? Ismerősünk jó állapotú, legalább a miénknek megfelelő indítóáramú akkumulátoráról megpróbálhatjuk a motorunkat beindítani. Ha sikerült, akkor a töltőrendszerünk vizsgálata következhet. Ha nem sikerült "bebikázni" a motort, akkor persze nem lettünk okosabbak, ugyanis további két hibalehetőséggel kell számolnunk: ismerősünk akkuja megfelel-e a motorunk indításához, ill. az indítókábel csatlakozásai precízek-e. Az is előfordulhat, hogy a saját lemerült akkunk "szívja" le az ismerősünk akkuját. Ezeket a kételyeket egy feszültségmérő műszerrel zárhatjuk ki. Ha indítózás közben az akkunk kapocsfeszültsége nem esik 10 V alá, akkor nem az akku indítóképességén múlik a siker. Ha ilyen esetben az önindítón 8,5-9 V-nál kisebb értéket mérünk, az akku és az indító közti vezetékek és csatlakozásaik a vétkesek. Ha az akku feszültsége 10 V alá esik indítózás közben, további kísérletezés előtt érdemes az erőforrást feltölteni. Csak abban az esetben cseréljünk akkumulátort, ha az autónk elektromos rendszere műszeres méréssel is kifogástalannak bizonyult! Ne feledje, hogy az akkumulátor olyan, mint az Ön pénztárcája: bármilyen nagy is (a kapacitása), ha többet vesz ki belőle (fogyasztók) mint amit beletesz (generátor), előbb-utóbb kiürül! Akkumulátor vásárlási tanácsok: Milyen paraméterek alapján döntsünk? Varázsszem: Egy rendkívül érdekes és haszontalan dolog, amiről a gyártók kezdenek is leszokni végre. Miért haszontalan? Mert csak egyetlen cella állapotáról tudat minket. Ettől még akár bármelyik 5 másik cella hibás lehet. Jó megoldás lenne, ha mind a hat cellára felszerelnék, de ennek anyagi hátrányai lennének. Tehát nem szükséges. Fogantyú: Enélkül egy akku mozgatása kínkeserves, vagy lehetetlen dolog, mert az autók többségében szűk tárolórekeszbe kell azt helyezni. Tehát szükséges. Ár: A rendelkezésünkre álló kínálatból mindig a legjobbat válasszuk ki, anyagi lehetőségeinket figyelembe véve, de nem alárendelve. Márka: Célszerű olyan gyártók termékeit választani, amelyek valódi gyártók és nem csupán a nevüket adják egy termékhez. Erre azért van szükség, hogy az eladott termékekkel kapcsolatban esetlegesen felmerülő garanciális problémák tapasztalatait beültethessék a gyártásba is. Így fejlődik a technológia és javul a termék. Valamint egy valódi gyártó tisztában van azzal, hogy egy akkumulátor probléma gyártói vagy üzemeltetési okból jön létre, így egy esetleges meghibásodáskor nem állít a vevő elé akadályokat egy termék garanciális cseréjéhez, ha az gyártási hibából fakad. Fizikai tulajdonságok: Miután behatároltuk az anyagi helyzetünket és megtaláltuk a megfelelő akkumulátor márkát, már csak a megfelelő fizikai tulajdonságú akkumulátort kell tudnunk kiválasztani a következő paraméterek alapján: - Akkumulátor méret: Fontos, hogy egy autóba az oda tervezett méretű (és kapacitású) akkumulátort vásároljunk! Ez a hosszúság, szélesség és magasság szempontjából értendő. Kisebbet semmilyen körülmények között ne válasszunk, mint amit a gépkocsi gyártója javasol! A magasságot sem célszerű változtatni. Rögzítési szempontból sem mindegy mert pl. európai kivitelnél két standard létezik, az egyik a 190mm magas, a másik a 175mm magas. A magasabb helyére mindig tudunk alacsonyabbat választani, de csak akkor, ha a rögzítési megoldás ezt támogatja. Alacsonyabb helyére magasabbat csak akkor szabad venni, ha nem korlátozza a csere lehetőségét a szabad magasság hiánya (nem okoz zárlatot a szabadon álló pólus) és rögzíthető marad az akkumulátor. - Akkumulátor feszültség: Korábban még 6V-os névleges feszültségű akkumulátorokkal is találkozhattunk, de 2011-re szinte teljesen általánossá váltak a 12V-os rendszerek. Ám az autógyártók a gépkocsik egyre növekvő elektromos igényeit a magasabb feszültségű rendszerekkel gondolják megoldani. 10 év múlva már akár 48V-os rendszerekkel is találkozhatunk az utakon. - Akkumulátor polaritás: Mit is jelent a jobb illetve bal pozitív kifejezés? Ha szemben áll velünk az akkumulátor (tehát a felénk eső oldalán van mindkét elektródája) akkor, ha jobb oldalon van a pozitív saru, „jobb pozitívos”, ha bal oldalon, „bal pozitívos”akkumulátorról beszélünk. Általánosan elmondható, hogy az európai autógyártók a „jobb pozitívos”, ezzel szemben a japán gyártók a „bal pozitívos” rendszereket részesítik előnyben. A pólusok kialakítása 98%-ban normál kivitelű, a maradék esetekben vékony (pl. japán kis akkumulátorok) illetve csavaros (pl. Ford egyes típusai) megoldású lehet. - Akkumulátor kapacitás: Az akkumulátor kapacitását Ah-ban (amperóra) adják meg a gyártók. Ez a mérőszám megmutatja, hogy az akkumulátorunk mennyi energiát képes tárolni, pontosabban szolgáltatni egy órán keresztül. Tehát egy általános 45Ah kapacitású akkumulátort 10A folyamatos terhelés mellett, - utántöltés nélkül - 4 és fél óra alatt merül ki teljesen. - Akkumulátor indítóáram: Ettől az adattól függ, hogy betudjuk -e indítani az autónkat, vagy sem! A gyártók többsége ma már csak az EN normát tünteti fel, régebben SAE, DIN és akár MSZ szerint is megadtak mérhető értékeket indító áramhoz. Ettől a paramétertől függ, hogy milyen akkura van szükségünk, minden mást ennek kell alárendelni. Ha azakkumulátorunknak nincsen meg a megfelelő mértékű indító árama akár töltési hiányosságból, akár azért, mert a gyárilag előírtnál kisebb kapacitású akkumulátorunk van, nem fog indítani. Az autógyártók amikor meghatározzák, hogy milyen akkumulátort kell elhelyezni a gépkocsiban, figyelembe veszik, hogy hány cm3-es a motor, hogy az benzines -e vagy dízel. Egy benzines motor indításához sokkal kevesebb energiára van szükség, mint egy dízelhez. A dízel motorokhoz leggyakrabban 72, 80 és 100Ah akkumulátorokra van szükség a motorméretétől és a gépkocsi felszereltségétől függően. A benzines motorokhoz 35-100Ah-ig terjed a paletta, de például egy 100Ah akkumulátor sokkal nagyobb benzines motort forgat meg, mint dízelt. Hol vásároljunk? Az üzlet kiválasztásánál a legfontosabb kérdések: 'Mi lesz, ha esetleg az akkumulátorunk meghibásodik?', 'Vállal -e az üzlet írásos garanciát?', "Mit kell tennem, hogy egy garanciális eljárás lefolyhasson?", "Átveszik -e térítés mentesen a régi akkumulátoromat?" Mindenképpen autóalkatrész kereskedelemmel foglalkozó céget javasolnék! El kell felejteni az ismeretlen internetes áruházakat, a hipermarketeket. Olyan helyen kell vásárolni, ahol képesek az „álló” akkumulátorokat kezelni, és gondozni, az állás közbeni szulfát képződéstől megóvni, vásárláskor az akkut a megfelelő töltöttségi szinten átadni. A helyszínen, vagy központilag, de foglalkoznak teljes körű akkumulátor garanciális ügyintézéssel. At RMC Motor Kft. minden fent említett kritérium szerint megfelelő választás! Törökbálinti központjában a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt bevizsgáló állomásán, szakképzett kollégák akár 1 nap alatt választ adnak az akkumulátor garanciális igényére, holott erre a törvény 14 munkanapot biztosít . Bármely partnerünktől díjmentesen tudjuk beszállítani a kérdéses akkumulátort 1rövid határidő alatt, így sok időt, üzemanyagot és pénzt takarít meg, ha megfelelő helyen vásárol. Törökbálinti központunkban díjmentesen végezzük el a beüzemelést követő műszeres töltőrendszer ellenőrzést. Ez mindenkinek ajánlott, de van olyan akkumulátor márka, ahol kötelező feladat. Még egyszer összefoglalva mit kell tennünk ahhoz, hogy elégedettek legyünk egy akkumulátor vásárlása esetén : Megfelelő helyen vásároljunk! Megfelelő márkát válasszunk! Ügyeljünk a megfelelő paraméterek kiválasztására! Ezek minimálisan a fizikai méret, polaritás, kapacitás, indítóáram. Tartsuk be a jótállási jegyben foglalt feltételeket! Ez gyártónként változhat. Tartsuk be a tárolási szabályokat! Tartsuk karban az akkumulátorunkat! Az Önök által vásárolt termék az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer által megkövetelt normák szerint, folyamatos minőség-ellenőrzés mellett készült, ezért helyes beszerelés esetén problémamentesen működik. Akkumulátor szerelési utasítás: Szállítás: Az összes cella és monoblokk függőleges helyzetben szállítandó. A rövidre zárás elkerülése érdekében a kivezetéseket teljesen le kell szigetelni. A látható sérülésektől mentes akkumulátorok nem tartoznak a veszélyes áruk közé, amennyiben védve vannak rövidre zárástól, csúszástól, feldöntéstől, illetve sérüléstől, és függőlegesen, szabályosan és biztonságos módon vannak csomagolva raklapokon, illetve fadládákban. Sérült akkumulátordobozok esetében a nemzeti rendeletek tartandók be (veszélyes áruk). Tárolás: A VRLA cellák és monoblokkok szállítása feltöltött és működésre kész állapotban történik. Száraz és hűvös, illetve hideg helyen tárolandók, melegtől, vegyszerektől, gőzöktől és közvetlen napfénytől távol. Az MVR kategóriába tartozó akkumulátorok átlagos önkisülési értéke 20 °C hőmérsékleten kevesebb, mint 2,5 % havonta, ami újratöltés nélküli 12 hónapos polcon tárolási időtartamot biztosít. Amikor egy átlagos egység feszültsége 2,06 V/cella alá esik, azt újra kell tölteni 2,27 V/cella ± 1% teljesítmény mellett minimum 48 óráig. Megjegyzendő, hogy az alacsonyabb környezeti hőmérsékletek (T<10°C) hosszabb tárolási időket tesznek lehetővé. Kicsomagolás: Ellenőrizze a szállítási mennyiségeket, az esetleges szállítási sérüléseket és minden egyes egység feszültségét. A feszültségnek minimum 2,02 V-nak kell lennie cellánként. Az ezen érték alatti feszültség azt jelzi, hogy helyreállíthatatlan kár következett be a szállítás, illetve a tárolás közben és cserére van szükség. További információk beszerzése érdekében vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal. Amennyiben az egységet meg kell tisztítani, csak vízzel nedvesített ruhát használjon. Sohase használjon permetező szereket, vegyszereket, oldószereket és toll portalanítót. Telepítési biztonsági intézkedések: Az akkumulátorokat olyan száraz és szellőztetett helyre telepítse, melynek környezeti hőmérséklete a lehető legközelebb van a 20 °C-hoz, és közvetlen napfénytől távoli. Határozottan ajánlott képzett és védőfelszereléssel ellátott személyzet igénybevétele az akkumulátorok telepítéséhez. Gondoskodjon a polcok, a szekrények és a polcos szekrények stabilitásáról, a cellák és a monoblokkok telepítése előtt. Kerülje a nyílt lángokat, az elektrosztatikus kisüléseket, szikrákat és ruházattal, ékszerekkel, karórákkal és eszközökkel bekövetkező zárt áramköröket az akkumulátor telepítésekor és üzemeltetésekor. Telepítés: Kiszereléskor a negatív (-) sarut kell elsőként eltávolítani. Beszereléskor pont fordítva, a pozitív (+) sarut kell elsőként csatlakoztatni az új akkumulátor sarujához! Egységek közti csatlakozások: Ellenőrizze az egységek polaritását és feszültségét az egységek közti csatlakozások létrehozatala előtt. Csak a gyártó által biztosított, illetve előírt csatlakozókat és tartozékokat használjon. Gondoskodjon arról, hogy minimum 8-10 mm légtér legyen az egységek között, és az egységek és a ház falai között a megfelelő légáramlás érdekében. Húzza meg a leszállított csavarokat 9±1 Nm forgatónyomatékkal. Ellenőrizze, hogy egyetlen csavart sem hagyott-e ki. A biztosított kenőzsírral kenje meg a csatlakozópontokat. A csatlakozókat, a csatlakozópontokat és a kábelrögzítőket fedje le szorosan a biztosított szigetelő fedelekkel. Akkumulátor sorok párhuzamosan kötése: Két vagy több sorba kötött akkumulátort azonos ellenállású kábelekkel kössön párhuzamosan, de csak a sorba kötött akkumulátorok végső csatlakozópontjainál. Gondoskodjon arról, hogy minden egyes sorba kötött akkumulátor sor fel legyen szerelve egy árammegszakítóval és egy biztosítékkal. Párhuzamosan kötött akkumulátorok esetén csak az állandó feszültség melletti töltés fogadható el. Csatlakoztatás a töltőberendezéshez, illetve külső áramkörökhöz: Ellenőrizze a teljes akkumulátor és az akkumulátor sorok feszültségét és polaritását. Gondoskodjon arról, hogy a töltőberendezés, illetve az egyenirányító készülék a megfelelő float töltési feltételek szerint legyen beállítva, mely 2,27 V/cella ± 1% 20 °C-on. Áramtalanítsa a töltőberendezést, illetve az egyenirányító készüléket. Először csatlakoztassa az akkumulátorpozitív (+) csatlakozópontját a töltőberendezés, illetve a külső áramkör pozitív (+) csatlakozópontjához és az akkumulátor negatív (-) csatlakozópontját a töltőberendezés, illetve a külső áramkör negatív (-) csatlakozópontjához. Kisebb szikrázás bekövetkezhet csatlakoztatáskor. Indítás: A teljes telepített egységet a töltőberendezés szállítójának útmutatása szerint indítsa el. Az akkumulátor működésére, feltöltési feltételeire, karbantartására és felülvizsgálatára vonatkozó útmutatások az Üzemeltetési Utasításokban találhatók. Szükség esetén vegye fel a kapcsolatot a gyártóval, illetve a helyi eladójával. Vészjelzések: Az akkumulátor szabaddá tett fém részei veszélyes feszültség alatt lehetnek. Telepítés hermetikusan elzárt térrészekbe nem engedélyezett. Amennyiben az akkumulátorok telepítése kapcsoló térrészekbe történik, gondoskodjon a megfelelő légcseréről. Az elemeket, illetve a monoblokkokat sohasem emelje meg a csatlakozópontoknál fogva. A cellákat és a monoblokkokat csak az engedélyezett irányba telepítse. Motorkerékpár akkumulátor beüzemelése: Mivel a motorkerékpár akkumulátorok használati ideje szezonális, a gyártók nem kész akkumulátorokat forgalmaznak, hanem száraz akkumulátorokat, amik mellé csomagolják (egyes gyártók esetében) az elektrolitot. A helyes üzembehelyezés elsajátításához nyújtunk segítséget! A motorkerékpár akkuk rendhagyó módon, papírdobozba csomagolva kerülnek értékesítésre. A doboz általános tartalma egy száraz (üres) akkumulátor, és a betöltendő elektrolit, mely olyan saválló műanyag tárolóban van, amely az akkumulátorunk celláinak megfelelő számú egységgel rendelkezik. Jelen akkumulátorhoz a saruk rögzítéséhez szükséges kötőelemeket (csavarokat) is mellékeltek. Az akkumulátoron egy záró fólia található. A záró fóliát el kell távolítani. Az eltávolított fólia helyén találjuk a beöntő nyílásokat, melyek közepe úgy van kialakítva, hogy a szintén fóliával lezárt elektrolit tárolókat kiszakítsa. Ennek előnye, hogy a teljes műveletsor alatt egyetlen csepp elektrolittal sem kerülünk kontaktusba. Az elektrolit tárolóról óvatosan távolítsuk el a műanyag kupaksort vigyázva, hogy ne sérüljön, mert még szükségünk lesz rá! A tároló hat celláján lévő fóliát semmi esetre se szúrjuk vagy vágjuk ki! A tárolót a záró fóliákkal együtt helyezzük az akkumulátorbeöntő nyílásába, majd nyomjuk rá az abban kialakított hengeres vágó élekre, melyek így kilukasztva azt, megfelelő, lassú sebességgel belefolyatja az elektrolitot a cellákba. Ez 1-2 percet vehet igénybe. Ezt követően zárjuk le az akkut az erre a célra kialakított fedéllel, amit korábban a tárolóról távolítottunk el. Helyezzükakkumulátorunkat töltő berendezésre, ügyelve a helyes polaritásra és a megfelelő (alacsony) töltőáramra! A töltés végeztével hagyjuk az akkut 4-5 órát pihenni és végezzünk kontrolláló mérést! Az akkumulátor ezek után indításra alkalmas! Beépítéskor ügyeljünk a helyes polaritásra és a megfelelő rögzítésre! Megjegyzés: Ha huzamosabb ideig nem használja az akkumulátort, azt szerelje ki, és teljesen feltöltött állapotban, fagypont feletti hőmérsékleten tárolja azt! Az akkumulátor méretétől függően 1-3 havonta tegye töltőre, hogy elkerülje a szulfátosodást és éveken át problémamentesen használhassa azt, akár csak a nyári szezonban! Akkumulátor tárolási tanácsok: A legegyszerűbb kivitelű antimonos, savas ólomakkumulátorok önkisülési ideje 3-6 hónap. Ennyi idő alatt képesek akár teljesen lemerülni úgy, hogy közben a visszafordíthatatlan másodlagos szulfátosodás megy végbe bennük ami az akkumulátortönkremeneteléhez vezet. A modernebb, Ca-Ca- technológiás akkumulátorok akár 1-1,5 éven keresztül tartó önkisülés alatt sem mennek tönkre, mivel ennyi idő alatt csak tároló képességük 50%-át veszítik el. Még jobb a helyzet az AGM technológiás akkumulátorokkal, ahol az önkisülési idő akár 3 év is lehet. Amennyiben egy akkumulátort nem használunk napi szinten, de szeretnénk annak jó állapotát megőrizni, megfelelő tárolással és hozzá tartozó karbantartással ezt megtehetjük. Az üzemen kívül helyezett akkumulátort – ha szükséges - töltsük fel, majd száraz, fagy mentes helyen tároljuk! Mivel a hosszabb ideig tárolt akkumulátorok tárolóképessége az önkisülés miatt csökken, célszerű 3-4 havonta ellenőrizni állapotukat, szükség esetén pedig feltölteni azokat. Ha az akkunk feszültsége 12,4V alá csökken, annak töltése indokolt, mivel a lassú kisülés alatt szulfát rakódik az ólomlemezekre, mely gátolja a használat során a kémiai folyamatok végbemenetelét. Az Önök által vásárolt termék az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer által megkövetelt normák szerint, folyamatos minőség-ellenőrzés mellett készült, ezért helyes beszerelés esetén problémamentesen működik. (forrás:SM online) |
|||||||||
|
|||||||||||||||||
